Holdvirág cikk: Női ciklikusság és a jóga 2. A jógáról dióhéjban

Kedves női önismereti úton járó Társaim:) szeretettel közlök részleteket a Bhaktivédanta Hittudományi Főiskola vaisnava jógamester szakán íródott jeles szakdolgozatomból, a Női ciklikusság és a jóga témakörében. A szakdolgozat egésze hozzáférhető nálam, egyes tanfolyamaim és táboraim anyagához kapcsolódóan. Fogadd szeretettel!

2. A jógáról dióhéjban

A szanszkrit Jóga szó egységet, egyesülést jelent, hétköznapi értelemben a test, a tudat és az érzelmek egyensúlyba hozását, illetve ezek harmonikus egységét, ezért is oly fontos, hogy beépítsük mindennapi életünkbe. Olyan módszer, ami hozzáfér az emberi test, a lélek és a szellem mélyrétegeihez. Célja, hogy az elme és az érzelmek lecsendesítése által, megszabadulva a felesleges zavaroktól és fájdalmaktól, létrejöjjön a test-szellem- lélek tökéletes egysége. Már ez is egy jó kiindulópont, és mindannyian talán ezt szeretnénk átélni, megtapasztalni, hogy milyen az, amikor tökéletes egységben, és a jelent tudatosan átélve éljük életünket.

A Jóga ezen kívül elsődlegesen azt is jelenti: Kapcsolat. Kapcsolatban lenni - önmagammal, érzésekkel, gondolatokkal, testtudatossággal, mert ezeket az érzékeléseket elmélyíti a jóga gyakorlása.

Mivel minden összefügg egymással, a fizikai összerendezettségem hatással van a lelki-szellemi megélésekre: tág teret nyit az önfejlődésnek a Jóga útja. A jóga egyszerre képviseli a fizikai, lelki és szellemi szinteket az önmegvalósítás terén. Így minden szinten működik: kapcsolódás önmagunkkal, a bennünk lakozó isteni szikrával, a Felsőlélekkel, és egyidejűleg kapcsolódás Istennel.¹

A jóga így, magunkat isteni részünkkel kapcsolatba hozva, összekapcsolja lényünket a tiszta forrással, Istennel, aki teremtett Bennünket, és akihez szeretnénk visszatérni a létforgatagban eltöltött életek során. A jógához tartozó kiterjedt tudományos rendszer, a Védák és az Upanisadok tanításai világosan megláttatják helyzetünket az anyagi világban. Tudatosítanak arról, hogy lelkünk dimenziói jóval meghaladják a fizikai testet. A jóga megtanít arra, hogy más szemmel nézzük a világot, és benne magunkat. Utat mutat, hogyan éljünk lelki életet úgy, hogy az Istennek tetsző legyen.

„A jóga valójában egy életmód, az önfejlesztés legrégibb módszere, amely új távlatokat nyit meg mindenki számára: az egészség, a harmónia, a béke, a stressz nélküli élet, s az önmegvalósítás magasabb rendű távlatát.”²

A jógagyakorlás arra vezet rá, hogy boldogságot, békét és elégedettséget akkor találhatunk, a lényünk és létezésünk valamennyi szintjén egyensúly van. Fizikai-érzelmi- lelki-szellemi síkokon is egyensúlyt kell létrehoznunk. A jógikus gyakorlatok tökéletes és átfogó rendszert kínálnak ennek megvalósításához. A fizikai síkon végzett tudatos és összpontosított mozgás, ászanákon, testhelyzeteken keresztül segít eltávolítani a testben felhalmozódott feszültséget és méreganyagokat, és feltölti a testet életerővel. A jógikus gyakorlatoknál a figyelem, a légzés és a mozdulat együtt áramlik, ettől válik koncentrált gyakorlattá. Az ászanákat mindig légzéssel kötjük össze. A légzőgyakorlatok, pránajámák, az életenergia áramlását harmonizálják a testben.

Ha a test egészséges, a lélek tud az önfejlesztéssel foglalkozni, nem zavarják a betegséggel járó energiaveszteségek. Így tudunk már a relaxáció, meditáció és pozitív gondolkozás útján haladni, közelebb kerülve mindennapjaink során is a fizikai és mentális egészséghez, békességhez, önismerethez. Így jutunk el a gondolataink és vágyaink megértéséhez, tisztításához, elménk lecsendesítéséhez.

Aggodalmaink feloldódnak, más fényben látjuk hétköznapi életünket, környezetünk rengeteg ingerét, a világ néha megoldhatatlannak látszó történéseit. Így kerülünk fokozatosan, rendszeres gyakorlás során abba az állapotba, ami a jóga valódi, legfelsőbb célja: képesnek lenni megismerni Istent.³

Az évezredek alatt, és különösen napjainkban sokfajta jógairányzat került a köztudatba. Szakdolgozatomban főleg a Hatha jóga eszközkészletét használom, ami a Patanjali nyolcfokú jógarendszerből főleg az ászana-pránajáma részt alkalmazza.

A Patanjali jógalétrán az első az erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek: az erőszaknélküliség, az igazsághoz való ragaszkodás, a lopástól való tartózkodás, a szexuális kontroll és a felesleges anyagi javak gyűjtögetésétől való mentesség. Ezek az irányelvek mérséklik anyagi kötődéseinket, így tovább lendítenek az önmegismerés útján.

A második lépcsőfok a jógi magatartására vonatkozik, személyiség és mindennapi szokások szabályozása: tisztaság, megelégedettség, lemondás, szent iratok tanulmányozása, valamint önmagunk alárendelése a legfelsőbb Istennek.

Harmadikként érkezünk el az ászanákhoz, amelyeken találkozunk egy normál jógaórán. Látjuk, hogy ezt a védikus iratokban már komoly felkészülés előzte meg. Alkalmassá kell válnunk arra, hogy a test energiaháztartásába belenyúljunk, fizikai hatások révén. A felébresztett energiák a megtisztított fizikai testben és a nyugodt lélekben tudnak maximálisan jó hatást kifejteni, még inkább elősegítve az önmegvalósítást. Az ászanák rendszeres gyakorlásának számos jó hatása ismeretes: a lazító gyakorlatok feloldják izomzatunk felesleges kötöttségét, javítják vérkeringését, növelik ízületeink mozgékonyságát. De az ászanák nemcsak a mozgásszerveket aktiválják, a becsontosodott ízületeket lazítják, vagy a megrövidült izmokat nyújtják, hanem legalább ennyire tornáztatják, masszírozzák belső szerveinket is. A különböző testtartásokkal megváltozik zsigereink helyzete, vérkeringése is. A kiegyenesedő hát, a teljes légzés felszabadítja a hasüreget a rá nehezedő nyomás alól. A folyamatos gyakorlás növeli általános erőnlétünket és ellenálló képességünket. Emésztésünk javul a nyugodt légzéssel összehangolt aktív mozgás és a felgyorsult keringés pozitív hatásai miatt. Fokozódik az idegrendszer aktivitása, kiegyensúlyozottsága. Mély belső nyugalom járja át testünket, lelkünket, energiáink szabadabban áramlanak, és ennek áldásait közvetlen képesek vagyunk megtapasztalni.

Az ászanák segítségével hajlékonyabbak, erősebbek, éberebbek, koncentráltabbak és életerősebbek lehetünk.⁴

Elérkeztünk a pránajámákhoz, a légzőgyakorlatokhoz, ami már az életerős fizikai testet veszi alapul, és elkezd dolgozni a finomtestben. Az életerő, életenergia szabályozása, terelése, koncentrálása valósul meg a légzések által. A prána, életenergia az, ami fenntartja a kapcsolatot a fizikai test és az elme között.

Az ötödik lépcső a pratjáhára, az érzékek visszavonása. Testünk az öt érzékszerven keresztül lép kapcsolatba a világgal: látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. A külső anyagi világ tele van érzékszervi ingerekkel, amelyek elvonják a belső lelki történésekről a figyelmünket. Az ingerekről és az elme csapongó gondolataitól való visszavonultság segít valódi önazonosságunkhoz közelebb kerülni, belépni lényünk belsejébe.

Így válunk képessé arra, hogy a koncentráció folyamatát gyakorolhassuk, ami a dhárana. Már összpontosítjuk energiáinkat, belülre húzzuk belső világunkba, külső hatások nem zavarnak. Ehhez segítségünkre lehet egy koncentrációs tárgy, mantra, kép, forma, stb. ami segít abban, hogy egyhegyű, ékagrata állapotba kerüljünk, és jó, ha ez a fókusz lelki tartalmú.

A hetedik lépcsőben az összpontosítás folyamata megszakítás nélkül, folyamatosan jelen van, és ezért a minden külső hatástól felszabadult elme képes megközelíteni a Felsőlelket, Isten az élőlények szívében jelenlévő formáját. Ez már a meditáció folyama, ami sima és áradó, testen kívüli tapasztalatokat, a testi korlátoktól való felszabadulást lehetővé tevő állapot. A végső cél a szamádhi, a lelki elmerülés, az egyéni léleknek a Legfelsőbbel való szeretetteli kapcsolódása, ez minden jóga lényege. „a jógahagyományok a hangtalan hangnak, a csend vagy a boldogság és béke legfelsőbb állapotának nevezik, amelyben a lélek tisztán látja és aktívan éli lelki azonosságát, formáját (szvarúpa).”⁵

A hétköznapi jógaórákon a Hatha jógát gyakoroljuk, amely csak az ászanák, pránajámák világába enged betekintést. Ha már irányított relaxációt, meditációt végzünk, a pratjáhára lépcsőfok is meg tud valósulni.

Ez az ősi tudás évezredek óta gururól tanítványra szállt, szóbeli és tapasztalatokon alapuló gyakorlati tudásátadás formájában. A mostani korszak hozta el a hatalmas információrobbanást a lelki tudományok szintjén is, és a jóga férfiközpontúságát már itt is kezdi áthatni a nemek közti egyenlőség hangulata.

Egyenlőek sosem lehetünk fizikai értelemben, mert nagyon különbözőek vagyunk. Lelki értelemben viszont a mostani időszak hozta el a nők számára is általánosságban a tudáshoz való tágabb hozzáférés lehetőségét. Ebben sajnos csapda is rejtőzik. A nők igénylik a tudást, a tapasztalást a jóga, mint lelki és fizikai tudomány terén is. Sajnos könnyen átesünk a ló túloldalára, és magunkat férfi szempontok alapján definiáljuk, nem vagyunk tekintettel női testünkre, lelkük női templomára. A következő fejezetben a női jógát ismertetem.