Hírlevél cikkek

2013. december - Gergely Anna

Lélek-labirintus

Az elmúlt hetek-hónapok sok változással voltak telítettek mindannyiunk számára, és ez még javában tart. Sokan fordultatok hozzám hasonló témakörben tanácsért, oldásért, és jómagam is szintén átélem ezeket a mély folyamatokat.

Kicsi fiam a napokban zokogva panaszolta, hogy ő nem szeretne iskolába járni. Ő nem szereti ezt az életet ahogy most él, a sok kötelességet és teendőt. Ő itthon szeretne lenni, a kályha mellett a kanapén és játszani, mesét olvasni és pihenni. A lelkem más utat szeretne választani- mondta. És milyet Áronkám? kérdeztem vissza. Azt még nem tudom, de másmilyet az biztos! 

Mindannyiunknak közös vágya, hogy lélekből fakadóan valódi boldogság után áhítozunk. A sokszor hiábavaló keresés és kutatás csak pillanatnyi boldogságmorzsákat szül, és utána újból elégedetlenek vagyunk, újból tele vágyakkal.

Ennek az az oka, hogy a Lelket, valódi állapotában, nem teszik boldoggá az anyagi világ ingerei és eredményei. Ezek hozhatnak pillanatnyi kielégülést és jóérzést a tudatunk számára, de mivel anyagi tartalmúak, nem teszik boldoggá a Lelket. Mert mi is a Lélek? Önmagunk azon parányi részecskéje, aki a szívben lakozik, aki Istentől származik, vele azonos minőségekkel bír, de parányi formában. Azaz lelki tudással teli, örökkévaló és örökkön boldog, valamint formája van: sat-cit-ánanda-vigraha. Sokszor annyira el van rejtve a valódi Lelkünk lényünk legmélyén, befedve az elme-intelligencia-hamis egó anyagi önazonosításaiban, hogy nem vagyunk képesek valóban érzékelni a Lélek finom tulajdonságait. A Lélek, beleszületve az anyagi világba, anyagi formát véve fel, önmagát az anyagi világ torz tükrében látja. Ez a Lélek tudatlanságából ered. Maga a Lélek örökkön tiszta, de az anyagi világba kerülve hatnak rá az anyagi energiák, és anyagi szempontból szemléli magát. A Lélek az aktív résztvevő az életben (purusa), az anyagi világ a passzív (prakriti), hatnak egymásra, ezért is kétpólusú ez a világ :) a Lélek túlzottan összekapcsolja a tudatát az anyaggal, elhomályosul a lelki látásmódja. De mivel eredeti helyzete sat-cit-ánanda, valójában sosem szennyeződik be.  Ezt Gaura Krisna dász, Jóga-szútra oktatóm a következő példával illusztrálta: hiába próbáljuk meg a levegőt befesteni. nem tudjuk, a fal, a ruhák megfesthetők, de a levegő nem. A lélek anyagi ruhái megfesthetők, de maga a Lélek nem szennyeződik be, nincs hatással rá az anyag.

A hamis önazonosításokkal azonban illúzióba kerül a Lélek, és az érzékszervek rabja lesz, az örök érzékkielégítés okozta pillanatnyi örömérzet rabja. Elveszik abban a hamis hitben, hogy tulajdonosként, élvezőként tekint az anyagi környezetre.

A jóga egyes elemeinek megfelelő gyakorlása által eltűnnek a szívben lévő tisztátalanságok felragyog a transzcendentális tudás fénye és a jógi eljut a lélek és az anyag közötti különbség megtapasztalásához." Jóga-szútra, 2/28

Hogyan lehet a lelki látásmódot megtisztítani? 

Először is felismerjük hogy nem a test vagyunk, ez egy ideiglenes állapot, és valódi helyzetünk az, hogy örök kapcsolatban vagyunk Istennel. Majd tanulunk erről a kapcsolatról, transzcendentális tudásra teszünk szert, és ezzel párhuzamosan éljük, gyakoroljuk is ezt a tudást, hogy a lelki síkkal összekapcsolódva felébredjen a lelki látásmód, és megnyíljanak az emlékezés kapui. Ezzel egy időben csökkenni fog (erre irányul a gyakorlásunk egy része is) az anyagi világhoz való ragaszkodás. Végül visszatérünk eredeti helyzetünkbe, kiszakadva az élet-halál-élet labirintusából, és visszatérve Istenhez, a valódi, Felé irányuló, tettekben megnyilvánuló odaadás által.

Ez a tökéletes szabadság.

A fenti sorokat nagyon rövid és velős összefoglalónak szántam, amihez a tudást a Bhaktivédanta Főiskolán kaptam, ahol végzős jógaoktató szakos hallgató vagyok. Azon anyagi önazonosításom, hogy női testbe születtem, és tapasztalom a duális világot, hozzátesz ehhez a tudáshoz a saját tapasztalatom alapján. Innentől már nem tiszta tudás, hanem Anna hamis egója által árnyalt :)

Azt gondolom, hogy a minket ebben az életben körülvevő anyagi környezet nem véletlen, hanem a lelki fejlődésünkhöz szükséges lehető legjobb eszköz.

" A látott és tapasztalt világ természete és lényege csak az, hogy szolgálja a lélek céljait."mondja Patanjali a Jóga-szútra második fejezetében. (2/21)

Azért vagyok itt, hogy ebben a testben a lehető legjobban kiteljesítsem Istennel való kapcsolatomat.

Mint szabad akarattal rendelkező lélek, és mint Nő, mindig van választásom. Választom azt, hogy bízom az Isteni Elrendezésben, és engedem beáramlani a folyamatos fejlődést hozó körülményeket, a változásokat az életembe.

Választom továbbá azt is, hogy az utam a transzcendens felé örömmel legyen telített, és minden kis lépést élvezzek, tudva, hogy ez egy különleges kegy amit megadatik nekem (és mindenkinek, aki ezt választja és eköré rendezi a világát) ezen a Földön. Választom azt, hogy a női kiteljesedés útját járva, önmagamra és a többi emberre egyénileg is, a Lélek szemével nézzek. Választom, hogy bármikor belélegzem magam a Lelkem terébe, és onnan mozdulok, legyen az csend, szó, gyógyítás, jógagyakorlás, tánc, főzés, simogatás, bármi.

Választom, hogy mindig képes legyek így látni embertársaimat és önmagamat is. Választom, hogy engedem magamnak, hogy befogadjam a Lelkem üzenetét, tudósítását:) hogy milyen út a legjobb számomra a fejlődéshez. Választom, hogy bármivel is járjon ez, örömöt találok benne. Választom, hogy minden női szerepemben a teljességet élem meg. Választom mindezt azon áramlásban, bizalomban, elvárások nélkül, hogy tudom hogy minden énértem van. Választom, hogy lelkem templomát, a női testemet ápolom és szeretem, hogy a forma segítsen a tudás és a tapasztalás fejlődésében. Áldás :)

Gyakorlat: az Ünnepek során még jobban ráhangolódunk arra, hogy a Kapcsolódás a Lélek és Isten között a legfontosabb. Ezen út a többi Lélekkel együtt járhat:) : Kapcsolj be egy szép lazító zenét...helyezkedj el kényelmesen....engedd a tested nyújtózkodni, áramolni kicsit, mielőtt belesimulnál egy stabil ülőhelyzetbe...Kezdd el mélyíteni a lélegzeted, és a kilégzésekkel engedd hogy minden feszültség eltávozzon a testedből. Sóhajts bátran párat, ha jólesik. Majd a lassú mély légzésekkel érezd ahogy a tested feltöltődik nyugalommal és energiával. Majd vidd a kezed a szíved alatti területre, a szegycsontod végén lévő kis bemélyedéshez, ami az indiánok szerint a szakrális szív tere. A lélegzeteddel kapcsolódj ehhez a helyhez, a szívedhez, a Lelked lakhelyéhez, és ennek bejáratához, ehhez a kis kapuhoz :) lélegezd be magad ezen a kapun...ha bármi elakadást tapasztalsz, csak lélegezd ki :) és a lélegzeted áramával könnyedén suhanj be a Szíved terébe. Pihenj meg itt, ebben a Szentélyben, érezd hogy minden rendben van, Benned és körülötted is. Nyílj meg a belső nyugalmas csendből Feléd áramló összes üzenetre, akár képekben, akár érzetekben, akár szimbólumokban érkeznek. És csak lazíts pár percet.....majd ugyanezen az úton, a lélegzeteddel, juttasd magad szépen fokozatosan vissza a mindennapokba. Engedj Magadnak pár perc átmenetet, és újra lélegezd át Magad, mozgasd át Magad, és tudatosítsd a változásokat.

Ugyanezt a pároddal is megteheted. Először a saját szíved terébe lélegezd be Magad a fent leirt módon, vagy bármilyen más módon, majd onnan képzeld el a kapcsolódást bármilyen, Számodra pozitív tartalmú kép vagy szimbólum segítségével. Társad ugyanígy Rád hangolódik. És csak pihenjetek meg ebben a közös, megszentelt Térben. Gyönyörű önmagatokra és egymásra hangolódást kívánok :)

 

2012. márciusi hírlevél - Jakab Zsóka
 
"Az akarok lenni, aki akkor voltam, mikor az akartam lenni, aki most vagyok!" (Rapülök)
...az a naiv, álmodozó kislány, aki mindenben és mindenkiben csak a jót látta, és aki szívből tudott örülni mindennek...aki a kertben, a diófa tetején érezte magát igazán otthon...akinek nemcsak a szülei és testvérei, hanem az összes szomszéd és a környék összes kutyája, macskája a családját alkotta...és aki Erdélyből elindult a nagyvilágba "szerencsét próbálni".
Igazából egy cél vezérelt az utamon, hogy megismerjem a nagyvilágot, hogy minél többet lássak és tapasztaljak.
Amire vágytam, azt elértem: sok munkával sikeresnek mondható karriert futottam be (mellékesen mindezt megfűszereztem egy kis stresszel, betegséggel), a megálmodott kertes ház is felépült (igaz, hogy adóssággal, így megtapasztalva a nélkülözést és a létbizonytalanságot), a családdal bejártuk a világot, de azt a harmóniát, amit a diófa tetején éreztem, sehol sem találtam.
A jelekre sokáig nem figyeltem: a stressz, a frusztrált állapot, az elégedetlenség, az időhiányból adódó állandó kapkodás végig kísérték napjaim.
A kisebb-nagyobb betegségek, az autóbaleset már elgondolkoztatott...éreztem hogy valami nincs rendben.
Elég volt csak elhatározni, hogy én ezen változtatni szeretnék és szép lassan szinte egyik napról a másikra visszatértek az apró örömök, felbukkantak a régi barátok, ismét felfedeztem a párommal együtt a természetjárás örömét, a művészetek, a zene szépségét és nem véletlenül ismét rátaláltam a jógára és a jóga által egy új életfilozófiára.
A mostani divatos kifejezéssel élve, elkezdtem "bevonzani" a jó embereket, új barátokra tettem szert, ők azok, akik most segítenek fejlődni, tanulni és megszabadulni az évek alatt rám rakódott kosztól.
Tudom, hogy sokat kell még magamon dolgozni, hogy ismét megtaláljam magamban azt a tiszta, ártatlan gyermeket, aki egykor voltam.
Most itt állok 15 év munka és hányódás után ismét "szabadon", tapasztalatokkal, élményekkel  felvértezve és erősen él bennem a vágy, hogy valamit én is adjak az embertársaimnak.
Mit tudnék én Nektek adni?
Hát elsősorban a mozgás örömét, ami a jóga nyújt, a szeretetet, amit érzek mikor belépsz a terembe, figyelmet, hogy ne árts magadnak és segítséget, ha jelzed, hogy szükséged van rá.
Gyertek el hozzám jógaórára vagy masszázsra vagy csak egy kis beszélgetésre és keressük meg együtt a bennünk lakozó igaz valónkat.
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
(Wass Albert)
 
Először is arra kérlek meg benneteket, hogy lassítsatok le egy kicsit, lélegezzetek mélyeket és nézzetek körül...mert minden, amire szükségünk van, az itt van velünk és itt van bennünk. Minden illúzió és mi hívjuk életre a rosszat, de a jót is!
"Mert az ember - egyre inkább azt hiszem - csak annyit ér és csak annyira ember, amennyire meg tudja örizni lelke egy zugában az örök gyermeket". (Márai Sándor : A bűvész)
 
Jakab Zsóka, gerincjóga oktató