Hastánc

HASTÁNCÓRÁK:
Kezdő óra Nórival a Művelődési Házban, csütörtökönként 19.00-20.00 ig, szeptemberben indul! kérlek jelentkezz Nórinál!

KISLÁNYOKNAK TÜNDÉRTÁNC 5 ÉVES KORTÓL: CSÜT. 16.15-17.00 BARÁTH NÓRIVAL
KÖZÉPHALADÓ: CSÜT. 17.15-18.15 BARÁTH NÓRIVAL
KÖZÉPHALADÓ: CSÜT. 20-00-21.15 GOHÉR EDINÁVAL
 
Videó a Rázd Magad versenyről ahol oktatóink 2. helyezést értek el!
http://www.youtube.com/watch?v=b-FB-yQXJek

Kislány hastánc, Tündértánc 16.15-17.00ig! Kérlek érkezzetek pontosan, 16.15-kor kezdünk! :)
Oktató: Baráth Nóra 
Minden kislányt elbűvöl a színes fátylak, szoknyák suhogása, a rázókendők csillogása, a lágy, kecses mozdulatok...
Óráimon szeretném, hogy a kislányok finom, lágy mozdulatok segítségével, játékos formában érezzenek rá testtudatukra.
A hastánc a későbbiekben a nőiséget varázsolja elő és a női testnek a létező legjobb mozgásforma, mely tartásjavító, erősíti és nyújtja az izmokat és növeli az önbizalmat!
Úgy gondolom, az igényességet már ilyen korban meg lehet alapozni. Emellett a különböző testrészekkel végzett mozdulatok (legyen az lágy vagy ritmikus) rendkívül jó hatással vannak a gyerekek koncentrációs képességére és finommotorikus fejlődésére.
És ami a legfontosabb:a  testet és lelket egyaránt felszabadítja a mozgás!
Várunk szeretettel! 

 
A HASTÁNCRÓL
A hastánc a világ egyik legrégebbi tánca, amely különféle népek, szokások befolyása által több földrajzi területen fejlődött ki. Észak-Afrika és Egyiptom környékén vagy Törökországban keletkezett, majd elterjedt a többi arab országban.
 
A hastánc eredete az ősi matriarchális társadalmakig nyúlik vissza, amikor mint termékenységi szertartás, a női közösség számára a teremtés rejtélyének megértésére szolgált.
Eredetileg a világ minden táján megtalálhatók voltak a szent női táncok, amelyekben a csípő- és a medence mozdulatai domináltak. Azokban az időkben a tánc az imádkozás egyik formája volt, a vallás pedig a mindennapi élet fontos része. Az orientális tánc a mai napig kapcsolódik a termékenység gondolatához.
Az arab asszonyok egymás között táncoltak, egymást tanították. Ennek az emlékét őrzi az a marokkói és algériai tradíció, hogy a házasság előtt megnézi az anyós, hogyan is táncol a leendő feleség.
 
A hastánc eredetéről több monda kering. Talán a rabnők így hívták fel magukra és termékenységükre a kedves, nem túl öreg vevők figyelmét a rabszolgapiacokon, s a láncok, csörgők használatának eredete sem más, mint a rabláncok csörgetése? Az is lehet, hogy eredetileg termékenységi tánc volt: a szülő nőt körbevették a törzs nőtagjai, és ismétlődő has mozdulatokat végezve táncoltak körülötte, ezzel mutatva, hogy milyen mozgásokat végezzen szülés közben.
 
Később a hastánc célja a szórakozás, illetve szórakoztatás lett. Az ókori Görögországban a szegényebb családból származó lányok a piactéren táncoltak, így gyűjtötték össze a hozományra való pénzt. Hogy azt biztos helyen tudják, felvarrták a ruhájukra díszítésként. Ennek az emlékét őrzi a mai hastáncruhákon az aranypénz utánzatú díszítés.
 
Az ókori Egyiptomban már léteztek olyan hivatásos tánccsoportok, akiket állami és családi ünnepekre egyaránt fel lehetett bérelni. A háremlányokat külön tanár tanította a táncra, de nevelésüknek része volt, hogy különböző hangszereken tanuljanak játszani, jártasak legyenek a művészetekben és a tudományokban. Ők a japán gésákhoz hasonlóan társalgással, énekkel, tánccal, szerelemmel szórakoztatták urukat. Ez a tánc, az indiai templomi táncokhoz hasonlóan - bár vannak benne népies elemek - inkább művészi mesterfogásokra épül, és lábujjhegyen, szabott rendű "hennás sminkkel" és testrajzokkal festett testtel táncolták. Később a kereszténység terjedésével ez a tánc visszahúzódott, mivel az egyház összeférhetetlennek tartotta e kultúrát, zenéjével együtt.
 
A modern hastánc története 1893-ban a Chicago-i Világkiállításon kezdődött. Ide érkeztek azok a szíriai táncosok, akik közül egy "Little Egypt" nevű vált a leghíresebbé. A baletthez és a fűzővel karcsúsított nőalakokhoz szokott amerikaiakat sokkolta, amit láttak, mégse tudtak ellenállni neki.

A századfordulón és a szecesszió korában a művészetekre jellemzővé vált a Kelet felé fordulás, ami több tehetséges táncost inspirált az orientális tánc felfedezésére és előadására, majd Hollywood is gyorsan felfedezte az izgalmas témát, és létrehozta a mai napig használt kétrészes hastáncos ruhát.

1927-ben nyílt Kairóban a Casino Opera, a modern hastánc első keleti színhelye. A század sztár hastáncosai léptek fel itt, nagy (30 vagy többtagú) háttérzenekarral, akik külön a táncosnak komponált zenét játszottak.
Az első híres egyiptomi szólótáncosok: Tahia Carioca, Samia Gamal, Naima Akef. Ekkor jött létre a mai napig a színpadi hastáncként ismert raqs sharqi, mely balett-elemekkel és más táncok elemeivel gazdagodva egy sokkal elegánsabb, színpadiasabb tánc, amely megőrizte azonban a tánc eredeti gazdag érzelemvilágát.

Egyiptomban azóta is folyamatosan gazdagodik a tánc egy-egy szólótáncos új stílusa által. Sajnos ma a Közel-Keleten gyakran turisztikai látványosságnak használják, és sokszor túl populárissá válik.
 
Maga a mozgás elvont, emocionális és spirituális kommunikáció. A testbeszéd erőteljesebb a szavaknál, és képes a táncost a fizikai világon túlra repíteni. A tánc magában hordozza a gyógyítás és az ösztönzés képességét, benne rejlik a művész egyénisége, energiája, amely a résztvevőkre is átterjed.

Amerikában és Nyugat-Európában megjelenése óta nagyon népszerű a tánc a nők körében, és tovább fejlődik, mint professzionális szólótánc is. A Közel-Keleten persze tovább él eredeti formájában is, amikor nők egymás között, egymásnak táncolják egyszerűen a tánc öröméért és pozitív hatásaiért, ügyességüket, fiatalosságukat és erejüket bizonyítva.